…mégsem nevelhetünk bedobozolt, üres lelkeket
Posted on 2020-10-09 10:01:02
SZABÓ EMESE óvó néni, Szent László Római Katolikus Óvoda
– Mint pedagógus, milyen tapasztalatokat élt meg az elmúlt hónapok során?
– Óvónőként – véleményem szerint – a legfontosabb feladatom a gyerekek szociális készségeinek a fejlesztése, a kezdeti sírást örömteli együtt játszásra fordítani. Az elmúlt időszakban a talaj teljesen kicsúszott a lábunk alól, hiszen a közösségi életre való nevelés alapfeltételét, magát a közösségi létet számolták fel a fejünk fölött. Az online oktatás egy lehetőség volt a kapcsolattartásra és a gyerekek intellektuális fejlesztésére. A nyár pedig egyéb találkozási formákat biztosított.
– Milyen érzésekkel kezdi az új tanévet?
– Most újra tanévkezdésre készülünk! Hogy ez mit is jelent? Senki sem tudja!
„Tartsunk távolságot!” – ez a fő szabály. Ilyen formában tekinthetném csomagmegőrzőnek az óvodát, minden méterben elfér egy gyermek. A csoportszobában fogunk játszani – mindenki külön, a saját felcímkézett asztalánál –, enni és aludni, tehát értesítjük a szülőket, hogy csakis mozdulatlan csomagokat várunk.
A humort félretéve, azt hiszem, hogy minden óvónő lesz mit mérlegre tegyen, hiszen bár fontos megtanítani a gyerekeket a saját magánszférájuk helyes kezelésére, mégsem nevelhetünk bedobozolt üres lelkeket. Hiszen nem erre kaptunk hivatást és Jézustól, a legnagyobb tanítótól sem erre kaptunk példát.
Én személy szerint nem hagyom, hogy az új szabályok betartása az ovisokat is az asztalkáik egy méteres bűvkörében tartsák, párválasztós játékok helyett elővesszük a helyválasztós játékokat, a kézen fogós helyett pedig az egymásra kacsintóst, amelyek ugyanúgy a társainkra való odafigyelést igénylik, egymás rezdüléseit tanítanak kitapogatni.
Az oktatási intézmények különböző szintjei közül az óvodában van igény a legtöbb testi kontaktusra, melyeket lehetetlen nélkülözni, ha egy kisgyereket ölbe kell venni, vagy csak egy puszival lehet megvigasztalni. Ugyanakkor – mint minden évben – az őszi időszakban jelentkező vírusokat, bacilusokat sem száműzhetjük.
Azt hiszem, a szülők számára is felkészülést igényel ez a tanévkezdés és nemcsak az immunrendszert kell erősíteni, hanem az idegrendszert is. Hiszen ha nem lesz elég türelmünk egymás iránt, akkor sokkal élesebben hasít belénk minden ártalmatlan köhögés vagy tüsszentés.
– Mivel biztatná a gyermekeket és a szülőket?
– Tekintsük kihívásnak ezt a tanévet, mely tele lesz nehézséggel, kérjünk salamoni bölcs gondolatot minden helyzetben, és krisztusi szeretetet a körülöttünk élők iránt!
A teljes cikk itt, a Forrás 2020. szeptemberi számában olvasható.