Posted on 2026-06-19 18:05:22
Búcsúzni kellene, most, hogy negyvenhárom év tanítással, iskolaépítéssel, neveléssel, mentorálással eltöltött sűrű év után lassítasz egy kicsit a tempón. De hát ismerünk, tudjuk, hogy ezután is munkálkodni fogsz, tevékeny leszel, mert az alkotás, a kreativitás, a termékeny, teremtő energia a lényed része. Ebből vagy.
Méltassuk a pályád, amikor mi erre nem vagyunk méltók? Mondjunk köszönetet, mert tanítottál bennünket, mert példát mutattál, mert ösztönöztél, mert hittél bennünk? Mert hagytad, hogy bontogassuk a szárnyaikat, majd hagytad, hogy repüljünk, mi, akik a te kezed alatt váltunk pedagógusokká?
Inkább Fodor Ákos tíz haikujának segítségével fogalmazunk meg tíz gondolat arról, hogy mit érzünk.
I.
WU WEI 2
Halaszthatatlan
semmittennivalóm van.
Kérlek, ne zavarj.
Igen, rád fér a pihenés. Jól fog esni a szent semmittevés, a hosszú séták a kutyusokkal, a gyakoribb találkozások a barátnőkkel, a nyugodt bekuckózások olvasásra régóta félretett, elmélyülést, elidőzést igénylő könyvekkel. Várnak rád az érdekes színházi előadások, a jó filmek, a szívet melengető koncertek, az izgalmas utazások, az újabb emberek, az újabb kezdetek, a felfedezni való lehetőségek, vár rád maga az élet.
II.
KOSZTOLÁNYI-HOMMAGE
nekem muszáj volt
megtanulnom röpülni:
futni nem tudok
A kiválóság, az eredetiség, a különlegesség csillog benned. Mindig csodáltuk azt a végtelen energiát, lelkesedést és odaadást, amellyel egy-egy projektbe vetetted bele magad. Legyen szó színpadi előadásról, verseny, rendezvény, esemény megszervezéséről, a legapróbb részleteket megtervezve − és a grandiózus összképet szem előtt tartva − veselkedtél neki a munkának: teremtettél és alkottál. Nem, te nem futottál, te a magasban röpültél.
III.
AXIÓMA
a szeretésen
kívül minden emberi:
tett: romépítés
Pedagógusként szeretetet ajándékoztál. A tanítványaid kicsit a gyermekeid is voltak. Mindegyik diákodban megláttad a jót, az értéket. Emberséggel, igazi, valódi érdeklődéssel fordultál feléjük, hallgattad meg őket: ismerted a problémáikat, a terveiket. És nem engedted el a kezüket azután sem, hogy kiléptek az életbe, hogy felnőttekké váltak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, ahogy az utcán borulnak a nyakadba, ahogy örömmel köszöntenek, és te mindig kedvesen, mosolygósan válaszolsz, vagy az, hogy régi tanítványaid ma is itt ünnepelnek veled.
IV.
SUMMA
Minden megérint.
- Úgy látszik: sose nő be
a szívem lágya
De nem csak a tanítványaidhoz fűződő viszonyodat határozza meg a szeretetelvűség. A kollégák iránti empátia, segítőkészség, nagyvonalúság, rugalmasság, a hozzájuk intézett kedves szavak, sokszor a gondoskodó, anyai attitűd mély nyomot hagytak mindannyiunkban. Mindehhez pedig őrületes jókedv, remek humorérzék társul. Hatalmas nevetések, mondhatni hahotázások és vihogások okozója és forrása is voltál.
V.
AXIÓMA
Szabadság az, ha
megválaszthatom: kitől
és mitől függjek.
Tisztelet. Téged mindenki tisztel. A diákjaid, a kollégáid, az igazgatók, a tanfelügyelők, az intézményvezetők, a szülők. Mert szabad maradtál és önazonos, mert a mindenféle rendszerek pokoli bugyraiban megőrizted a belső függetlenségedet.
VI.
AXIÓMA
emberi művet
csak abbahagyni lehet:
- befejezni: nem
Sok ajándékoznivalód van még, sok adnivalód, és érzed, hogy ezt még nem fejezted be. Mi is érezzük, tudjuk, hogy csak abbahagyod. Furcsa lesz nagyon, és hiányozni fogsz.
VII.
A SZERETETRŐL
Kit, mit nem volnál
képes elengedni, azt
csupán használod.
Ez a haiku rólunk szól. Önző módon itt tartanánk még, hogy dolgozz, hogy segíts, hisz elvégre te kezdted el építeni ezt az iskolát, te tudod, hogy a papírpaksamétákat hogyan kell kitölteni, a pontokat jól elosztani, a törvényeket értelmezni, a kedélyeket lenyugtatni, az embereket megérteni, a jegyzőkönyveket megfogalmazni, az órákat értékelni, a dossziékat összeállítani, a szerepeket kitalálni, az előadásokat megrendezni, te tudod, hogyan kell szabadon beszélni akár több nyelven is: magyarul, románul, és ha kell, angolul. Ki rendelkezik még ezzel a képességgel, kinek van ennyi tapasztalata, gyakorlata, bölcsessége? De el kell engednünk, mert eleget használt már ez a rendszer.
VIII.
GOETHE-HAIKU
Mindig legyen két
Jó Könyv kezed ügyében:
ezt írd, azt olvasd.
Szóval el kell engednünk téged, hogy könyveket olvass, és könyveket írj. Mert írtál már könyvbe, fordítottál már könyvet, szerkesztettél már rádióműsort, és szerkesztettél már könyvet. Elérkezett akár annak is az ideje, hogy rajzolj, szerkessz, írj, alkoss szabadon.
IX.
KORREKT FUTUROLÓGIAI JELENTÉS
Egészen biztos,
hogy előbb-utóbb ez, vagy
az lesz; így vagy úgy.
Néha a közhelyek segítenek a legtöbbet. Ha az ember úgy is érzi, hogy talán most ijesztő, vagy bizonytalan, de mindenképp ismeretlen szakasz következik, talán ez a haiku megvilágosító erejű lehet. Bármit is hoz a jövő, hittel, derűvel, optimizmussal minden leküzdhető. És hitből, derűből, életkedvből, szeretetből sohasem volt hiányod, jutott belőle bőven másnak is.
X.
J. W. G. – HOMMAGE
Mihelyt vonal – már banális.
Ünnep csak a Pont lehet.
Ha gyönyörre vágysz –s ha fáj is–:
tedd pontossá életed.
Most pontot teszünk valaminek a végére. Egy korszak, az iskola, a közösségünk életének meghatározó érája ér ma véget. Te magad vagy az iskola kezdete, az első nemzedéknek az utolsó tagja. Elkezdtél egy mondatot, most kikerül a pont. A szöveg azonban folytatódik új bekezdésekkel, szerteágazó és párhuzamos, néhol csomópontokban összefutó történetekkel.
Szép, nehéz, munkás, izgalmas korszak volt. Amit felépítettél, megmarad. Köszönünk ma mindent, és kívánunk rengeteg örömet, kiváló egészséget, és tartalmas, szép, kerek, gazdag, boldog mondatokat!
Nagyvárad, 2026. június 19.